SZÁR KÖZSÉG TÖRTÉNETE

 

Az 1724 fő lakosú Szár község a Budapest-Hegyeshalom vasútvonal mentén, Tatabánya és Bicske között félúton a Vértes lábánál elterülő ősi település.

 

A bronzkori leletek kerültek elő a földből és a falu határában római kori villát rejt a föld.

Nevét az Árpád-házi Szár Lászlóról kapta, aki Szent István királyunk unokatestvére volt.

Történetírásokban először 1326-ban találkozunk nevével. A török hódoltság ideje alatt elnéptelenedik. Az 1700-as évek elején Pilisvörösvárról jöttek az első sváb telepesek.

1750-re több mint 140 családot ír össze a település történetét feljegyző pap.

 

A lakosok szorgalma és az Eszterházyak segítségével 1750-es években Fellner Jakab tervei alapján elkészült a templom és a paplak. Többszöri telepítésekkel 1700 főre gyarapodott a lélekszám.

A lakosság földművelésből élt meg, addig, amíg Tatabánya iparosodni kezdett, ide és Budapestre jártak dolgozni a faluból.

Az I. világháborúban 56, a II. világháborúban 44 lakos halt hősi halált.

1946. május 11. fekete nap a település életében, ekkor a legújabb kutatások szerint 170 családot telepítettek ki Németország nyugati megszállási övezetébe. Minden ingó és ingatlan vagyonukat itt kellett hagyni. Csak 20 kg-os csomagot vihettek magukkal. Helyükre az ország többi részéből (Túrkeve, Iszkaszentgyörgy) hoztak lakosokat.

1948-ban 30 családot telepítettek ki, de már „csak” Vérteskozmára. Ők 10 éven belül vagy visszavásárolták a házukat, vagy itt építhettek.

1960-as évekre kiépült a vezetékes vízhálózat.

1970-es években épült az egészségügyi objektum körzeti és fogorvosi, védőnői rendelővel, 3 szolgálati lakással.

 

A rendszerváltásra elkészült az új iskolai szárny. Ezután a lehetőségeket kihasználva az új képviselő-testület látványosan fejlesztette a falut: az összes út aszfaltburkolatú, elkészült a gázvezeték, a csatornahálózat, telefonhoz bárki hozzájuthat, számítógép-vezérlésű kazánok működnek az iskolában és az óvodában.

1992 óta nyelvi labor segíti az iskolában az idegen nyelvek oktatását.

Az iskola 1999-ben, a számítógéplaborban internethozzáférési lehetőséget kapott.

Új sportöltözőt építettünk.

 

Energiatakarékos közvilágítást szereltünk, így az energia költséget 40 %-ra lecsökkentettük.

 

A templom és a paplak felújításához 5 millió forinttal járultunk hozzá az évek során.

 

Az AVE Tatabánya szállítja a kommunális hulladékot az önkormányzat által biztosított egységes edényekben.

 

A kultúrház is öreg. Külső tatarozást 2006-ban kapott, és bár színháztermét 2008. telén felújította az Önkormányzat, a mai követelményeknek is csak nagyon jó akarattal felel meg. Ilyen körülmények között is fejlődik a könyvtár. Ma már több mint 10 ezer kötet könyvből lehet válogatni és ebből több, mint 2 ezer német nyelvű.

A korszerűtlen, elavult építményt az 50-es évek végén egy már akkor is nagyon öreg parasztházból alakították át. Az istállók összenyitásából lett a színpad és táncterem.

A zsúfoltság enyhítésére, a különböző művészeti csoportok és egyesületek kulturált elhelyezésére, és a jobb felkészülési feltételek biztosítására határozta el a képviselő-testület egy új faluház megépítését. Erre a különböző lakossági összejövetelek miatt is nagy szükség van.

A kultúrház ad otthont az 1991-ben újjáalakult Német Nemzetiségi Énekkarnak, amely a különböző minősítéseken ezüst, majd arany fokozatot ért el. Hagyományőrző munkájukat 1999­-ben a Fejér Megyei Közgyűlés Vörösmarty-díjjal jutalmazta.

1999 óta működik a Német Nemzetiségi Tánckar 3 korosztályos csoportja Krupánszki Lajosné és Schweininger Józsefné irányításával. A táncosok rendkívül lelkesen gyakorolnak. A szülők és a csoportok vezetői segítik munkájukat a sikerekhez vezető úton.

2000-ben részt vettek a Dániában megrendezett Europeade-en, majd 2001-ben a III. Országos Német Nemzetiségi Gyermektánc-fesztiválon szerepeltek nagy sikerrel.

2003-ban a Magyarországi Németek évzáró gáláján szintén nagy sikert arattak, aminek következtében meghívást kaptak Stuttgartba egy nemzetiségi táncbemutatóra.

2002-ben alakult meg a mazsorettcsoport. Ez alatt a rövid idő alatt rendkívüli szorgalommal látványos és szép mozgási elemeket tanultak be. Kedves színfoltot mutatnak a rendezvényeken.

 

Az önkormányzat több civil szervezetet is támogat: Szári Öeökség Egyesület, Nyugdíjas Klub, Szár Községi Baráti Kör, Szár Községért Közalapítvány, Vöröskereszt, Sportegyesület, Baba-mama Klub, Polgárőrség.

Valamennyi szerveződés igen nagy lelkesedéssel végzi vállalt munkáját, egyre több sikerrel. Ezeket az eredményeket anélkül értük el, hogy a lakosságot adókkal terheltük volna meg.

A településnek lelkes, több korosztályt felölelő futballcsapata van. A felnőtt csapat közelmúltbéli legszebb eredménye a Szabadföld Kupa megnyerése volt.

 

Településünk kulturális hagyományai közé tartozik a Búcsú, amelyet a település védőszentje, Keresztelő Szent János születése (június 24.) tiszteletére a hónap utolsó szombatján és vasárnapján ünnepelünk meg méltó keretek között.

Régi hagyományt élesztettünk fel 2002-ben a korábban is nagyon vidám szüreti felvonulás és szüreti bál mintájára. Erre a rendezvényre a környékbeli és távolabbi települések művészeti együtteseit is meghívtuk. A saját művészeti csoportjainkkal együtt olyan látványos és hangulatos rendezvény kerekedett, amely még minket is meglepett.

A Millenniumi Kormánybiztosi Hivatal anyagi támogatásával és lakossági összefogással a millennium évében felújíttattuk a Kálvária-dombot a stációkkal és a keresztekkel együtt.

 

Az önkormányzat 1991-ben adta ki a Szekeresné Burghardt Klára tanárnő által szerkesztett Falutörténet és Néphagyomány Száron című könyvet, majd 1999-ben a Szár Községi Baráti Kör a Régi világi és egyházi énekek Száron című kottás könyvet.

Kisebb javítások után már nyomdakész a Szári ételek című könyv is.

Előkészületben van a Szár történetét az 1700-as betelepítésektől napjainkig bemutató könyv is.

 

 

Friss hírek