Újbarok

 

Történelmi múlt:

 

Barok puszta (ma Ó- és Újbarok) Fejér megye északi részén Felcsút, Szár és Bicske között fekszik. Nevét először 1339-ben egy oklevélben említik, ahol mint Sorul nevű birtok határa szerepel. Nevét írták többféleképpen: Borok (1365), Barok (1396), Baroch (1460), Baruch (1654), Baruk (1698), Neudörfl (1773), 1781 óta megkülönböztetve a mai Óbaroktól Kis-Barok, Új Barok, 1784 óta Újbarok. Neve valószínűleg a szláv eredetű „borik” szóból származik, ami szerb-horvát nyelven fenyvest, szlovák, bolgár, cseh nyelven kis fenyveserdőt jelent.

Keresztes vitézek birtokaként említik még a 14. században. 1391-ben István nádor okiratot adott ki arról, hogy János, Alapi Balázs fia a fejérvári keresztesek nevében a Szentlőrinczi családot, valamint a fejérvári polgárokat, a csoóri és a mohai lakosokat és Konth Miklóst a keresztesek Iszka és Barok nevű birtokaik elfoglalásától és használatától eltiltja.

A keresztesek 1460-ban is tiltakoztak, hogy a pusztát Guthi János keresztes parancsnok Batthyány Alapi Andrásnak adja, tehát ekkor is igényt tartottak rá.

A török hódoltság alatt a terület lakatlan volt, az összeírásokban nem szerepel.

1654-ben a bicskeiek lakatlan pusztának nevezik, Batthyány birtoknak tartják, azt állítják, hogy a családtól engedélyt kaptak használatára.

40 évvel később a Barkó család birtokaként szerepel. Barkó István 1691-ben feleségül vette Gazdagh Katát, akinek hozományul adta Barok puszta egyharmad részét. Hamarosan mindketten meghaltak, a földet a katolikus egyházra hagyták, amit Sajnovits Mátyás Komárom megyei jegyző és ügyvéd megváltott.

További egyharmad rész birtokosa Barkó Kata férje által az Érdi család lett, de később ezt a részt is átengedték Sajnovits Mátyásnak és nejének, Porkoláb Katalinnak.

A puszta harmadik része Barkó Erzsébet nagyszámú leszármazottai között oszlott meg.

A birtok tulajdonosai között így voltak vagyonosok és egészen szegény sorsúak.

 

A puszta betelepítéséről az első adatok csak II. József népszámlálásában vannak.

Ekkor két lakott hellyé szakadt, így alakult ki Óbarok és Újbarok.

A török hódoltság utáni elnéptelenedett területekre német anyanyelvű („sváb”) családokat telepítettek több hullámban a Habsburg uralkodók. Újbarokra is ilyen családok költöztek át, legtöbben Pilisvörösvárról és Felsőgalláról. Ezek a telepesek főként favágók voltak, hiszen gróf Rosty azért hívta ide őket, hogy az itt fekvő erdőkben dolgozzanak.

A falu 1850-ben vált önálló községgé (szemben Óbarokkal, mely nem szerveződött önállóvá, így fejlődése elmaradt Újbaroktól ebben az időben), és dinamikusan fejlődött. Volt már temploma német nyelvű misével és német nyelvű tanítója.

 

A lakosság alakulása:

 

Év

1785

1830

1850

1900

1930

1946

1990

2006

Lakosságszám

372

390

462

449

576

480

360

381

Nyelv

német

német

német

német

német

német

és

magyar

német és

magyar

német és

magyar

nemzetiség

német

német

német

német

német

vegyes (240-240)

vegyes

vegyes

 

1927-ben a falu határában bauxitot fedeztek fel. A bányászat csak 1943-ban indult a Magyar Alumíniumérc Bánya és Ipar Rt. egyik egységeként.

1944 nyarán a németek lassan a saját kezelésükbe vették a bauxitbányászatot, és visszavonulásukkor a bánya teljes felszerelését elszállították, még a szállításra kiépített kisvasút sínjeit és talpfáit is felszedték. Az épületek is elpusztultak a harcok során.

1944. december 24-én este értek az első szovjet katonák a faluba. A frontvonal hosszú ideig állt a környéken. A bombázások elől a kertekben ásott gödrökbe, pincékbe menekültek az emberek.

1945. január 14-én evakuálták a lakosságot, a környező falvakba költöztek a legtöbben. Csak 4 hónap múlva, áprilisban térhettek vissza házaikba a lakók. A 2. világháborúban 17 újbarki halt meg.

A háború végével azonban nem volt vége a szörnyűségeknek. 1946. május 11-én 222 embert telepítettek ki a faluból német nemzetisége vagy anyanyelve miatt Ezek az emberek főként Bajor ill. Baden-Württenberg német tartományokba kerültek. Néhány éve még összegyűltek meghívásunkra, hogy találkozhassanak egymással és itt maradt családtagjaikkal, ismerőseikkel, de sajnos egyre kevesebben élnek közülük. Leszármazottaik közül többen tartják a kapcsolatot az itt maradt rokonsággal.

 

Vezetékes vízhálózatot 1970-ben építették ki, a munkálatokban részt vett a lakosság, a vezetékek árkait a lakók ásták ki.

Iskola 8 osztállyal a 60-as évek végéig, alsó tagozat 1975-ig volt a faluban.

Óvoda a 60-as években működött néhány évig 25 férőhellyel. 1975-től gyermekeink Szárra járnak a nevelési-oktatási intézményekbe, ahol német nemzetiségi és kéttannyelvű oktatás folyik.

Közigazgatásilag Újbarok Szárhoz tartozott. Önálló önkormányzata a rendszerváltás óta működik. A két község körjegyzőséget hozott létre.

1994-től Német Kisebbségi Önkormányzat is alakult, hogy a nemzetiségi hagyományok, népszokások és nyelv ne merüljön feledésbe.

1996-ban újra bauxitot bányásztak külszíni fejtéssel, a terület rekultivációja mára sikeresen befejeződött.

A falu Fő utcájában kiépítették a felszíni vízelvezetést.

A 90-es években nagyon sok fejlesztés valósult meg: telefonhálózat, vezetékes gáz, csatornázás, útfelújítás, ravatalozó, művelődési ház, orvosi rendelő felújítása, sport-öltöző építése a focipálya mellett, fedett szabadtéri színpad készítése a Művelődési ház udvarán.

(Források: Fejér Vármegye története, Fejér megye kézikönyve, Fejér megyei történeti évkönyv)

 

Napjaink:

 

Szépen fejlődik a község napjainkban. Hat utcája van, egy kivételével mind szilárd burkolatú. A Barok utcában és Barok közben csupa új építésű ház sorakozik. Fontos feladata az önkormányzatnak további telkek kialakítása, hiszen folyamatos az érdeklődés irántuk.

Az Önkormányzat Szárral körjegyzőségben működik. Hetente egyszer a jegyző és a polgármester fogadóórát tart, a többi napon Száron intézheti ügyeit a lakosság.

 

Közlekedése elég jó, a Vértes Volán Tatabánya-Bicske járata szinte óránként viszi az utasokat. Közvetlen járat megy Budapestre reggel, és jön vissza délután, így sokan egyszerűen be tudnak járni a fővárosba dolgozni. A Budapest-Győr-Hegyeshelom vasútvonal is könnyen megközelíthető a buszjárattal. A falutól nem messze halad az 1-es autópálya, melyre Bicskénél, Óbaroknál vagy Tatabányánál is fel lehet hajtani.

 

Sportolásra lehetőséget ad a faluvégi füves focipálya és a bekerített aszfaltos kézilabda pálya, mely a Fő utcán a játszótér mellett közvetlenül áll a gyerekek és felnőttek rendelkezésére. Az utóbbi években folyamatosan felújításra került a játszótér, így EU-s normáknak megfelelő eszközökkel játszhatnak a gyerekek.

 

A háziorvos is Szárról jár a falu felújított rendelőjébe hetente két napon.

A gyerekek Szárra járnak iskolába és óvodába, melyet társulási formában tart fenn a két község. Mindkét intézményben német nemzetiségi ill. kéttannyelvű nevelés-oktatás folyik.

A lakosság ellátására egy helyi élelmiszerbolt működik, de mindenféle mozgó-bolt is jár a faluba (kenyeres, hentes, süteményes, tejtermékes, fagylaltos, állateledeles).

 

A szép és nyugodt környék vonzza a városból kiköltözőket, és több német állampolgár is vásárolt itt házat.

Sok lehetőséget ad a környék kirándulásra, természetjárásra. A mellettünk lévő erdőben halad az országos kék-túra útvonala.

 

 

Újbarok község Fő utcájában kiépített csapadékvíz elvezető rendszer van. A többi utca csapadékvíz elvezető rendszer kiépítésére pályázatot nyújtottunk be több környező községgel közösen.

 

Tagjai vagyunk a Vértes Többcélú Önkormányzati Társulásnak, több önkormányzati feladatot társulási formában látunk el (pl.: családsegítés, gyermekjóléti szolgálat, házi segítségnyújtás, orvosi ügyelet stb.) A társulás révén sikerült több pályázaton részt venni. Ilyen –győztes- pályázat, amely a GSM-rendszerű (elég rossz minőségű) telefonhálózat vonalasra cserélését végzi a közeljövőben, és jó minőségű internet elérésre is lehetőséget ad majd.

A falutól nem messze épült a szennyvíztisztító telep, mely 5 újbarkinak munkalehetőséget biztosít.

A hulladékszállítás egységes kukákkal, hetente egy alkalommal történik. Évente kétszer lomtalanítást is szervez a szemetet szállító cég. Szelektív hulladékgyűjtő két helyen is van a községben elhelyezve.

Kiépült a kábeltelevíziós rendszer, amely internet csatlakozást is biztosít.

Jelenleg Dolomitbánya működik a falu határában.

 

Tájékoztatás:

A helyi eseményekről a Kisbíró c. újság ad tájékoztatást, melyek Újbarok és Szár Önkormányzata közösen ad ki havonta.

Honlapunkon is szerezhetnek a községekről információkat: www.saar-ujb.hu címen.

 

Friss hírek