Petőfi Sándor Művelődési Ház

A 2015-ben felújított épület nagyon otthonos, az előző évekhez képest tágasabb, és berendezésében is megújult könyvtárhelyiségében fogadhatjuk az olvasni vágyó lakosokat, kicsiket és nagyokat, a mai igényekhez is igazodó könyvekkel, folyóiratokkal, széles sávú Internet- és WiFi hozzáféréssel, használattal.
Újdonság a KönyvtárMozi szolgáltatás, valamint 2014 márciusa óta NAVA-pontként is működünk. Ezenkívül könyvtárunk regisztrált az Országos Dokumentum-ellátási Rendszerbe (ODR), amely „a könyvtári ellátás központja és szíve”, így a Vörösmarty Mihály Könyvtáron túl az ODR dokumentumszolgáltatását is igénybe vehetjük.
A Petőfi Sándor Művelődési Ház 1961 óta ad helyet nekünk.
Az épületet Hasenfratz József bognár és felesége, Szalcinger Anna építette 1928-ban. A több gyermekes, dolgos gazdálkodó család az 1946. május 11-i kitelepítésig élhetett otthonában. Az új rendszer a házat négy család között osztotta fel, akik ezt a nehezen élhető közös együttlétet idővel saját otthonra váltotta és az így ismét kiürült épület kisebb átalakítások után a falu művelődési háza lett. A 24 m2-es helység szép mennyezetig érő tölgyfa borítású polcrendszere fazettacsiszolt tölgyfa ajtókat kapott. Ezekben tárolták az igényesen válogatott könyveket, amely állomány a leltárkönyv tanúsága szerint a ’90-es év elejéig egyenletesen gyarapodott.
A ’90-es évektől a 2013-ig tartó kisebb hullámvölgyből a KSZR-hez való csatlakozás hozott jelentős változást, és azóta a dokumentumállomány éves viszonylatban majdnem megduplázódott.
A pályázati pénzből megújult épületben, KSZR támogatással és önerőből újjászületett kellemes szép környezetben remek könyvekkel várjuk a látogatókat, remélve, hogy újjáéled az olvasási kedv is!
(A történelmi előzmények adatközlője: Macherné Hasenfratz Mária)

Könyvtári információk

Cím: 2066 Szár Rákóczi F. u. 102.

E-mail cím: muvhaz.ps@gmail.com

Könyvtáros Barabás Attila

Nyitvatartás:

hétfő 12-19-ig
kedd 8-15-ig
szerda 16-19-ig
csütörtök 16-19-ig
péntek 8-15-ig

Ha egyéb munkáim miatt nem vagyok bent,
akkor a kinti kisasztalra lehet tenni a visszahozott könyveket.
Köszönöm Barabás Attila

Telefon: 06-22-353-814

Település honlapja: https://www.saar-ujb.hu

KSZR-tagság kezdete 2013

Nincs találat

A keresett oldal nem található. Próbálja meg finomítani a keresést vagy használja a fenti navigációt, hogy megtalálja a bejegyzést.

HÉTFŐ

18:30

  • Gymstick aerobik
  • vezeti : Frankné-Sedlák Katalin

SZERDA

17:00

  • Csillag Mazsorett próbái
  • vezeti : Szentner Anita

19:00

  • Zumba
  • vezeti : Szentner Anita

CSÜTÖRTÖK

09:30

  • Baba – Mama Klub – Ringató
  • vezeti : Himberger Edit

 

18:00

  • Jóga
  • vezeti : Nádorfalvi Nándor

PÉNTEK

17:00

Saarer tangruppe próbái

Tervezett programok 2019.

 

november  13. szerda 18:00 

„Az ismeretlen Petőfi – Ami a tankönyvekből kimaradt

Előadás – beszélgetés. Vendégünk:  Kovács Imre Attila író, költő, tanár a Magyar Írószövetség tagja.

 

november  30. 17:00 szombat  

Koncert advent 1. vasárnapja előestjén: Vendég fellépőnk az Óbudai Kamarazenekar

A fenti programok a művelődési házban lesznek megtartva!

 

december 07. szombat 18:00

advent 2. vasárnap előestje

A Balatonalmádi Városi Vegyeskar koncertje

Helyszín: Keresztelő Szent János Plébániatemplom

 

 

december 15. 16:00

advent 3. vasárnapja

A Szári Nemzetiségi Dalkőr és Vendégei koncertje

Helyszín: Keresztelő Szent János Plébániatemplom

Gyermek és ifjúsági könyvek

Farkas Róbert: Első könyvem a téridőről: mitől lassul az idő?
A kisgyermekek számára nehezen megragadható asztrofizikai jelenségekről szólnak Farkas Róbert Eszes róka meséi című sorozatban megjelenő művei. Az Első könyvem… főcímmel kezdődő szériában már napvilágot látott a gyermekek nyelvére lefordított, az univerzum felfedezését, illetve a fénysebességet magyarázó kötet. A szerző – illetőleg Róka papa – a csillagok és bolygók titkai után, ezúttal arról mesél, hogy mi is az a téridő. A bájos szerzői illusztrációkkal ellátott kötet minden fénnyel és gravitációval kapcsolatos, kicsikben is felmerülő kérdésre megadja a választ.
Hausner Gábor: Zrínyi Miklós (Sorsfordítók a magyar történelemben)
A „sorsfordító” magyarok sorában egyértelműen a pozitív oldal képviselője a 17. századi horvát bán, költő és hadvezér, Zrínyi Miklós, örökölve dédapja, a „szigetvári hős” (Zrínyi Miklós, 1508–1566) nevét és dicsőségét. A Romsics Ignác főszerkesztő nevével fémjelzett sorozat tizenkettedik kötetének szerzője, Hausner Gábor a Hadtudományi Intézet és Múzeum tudományos munkatársa a korszak és Zrínyi jó ismerője, így ír konklúziós, Ami elveszett és ami megmaradt című fejezetében: „Zrínyinek a magyar nemzeti kánonban rögzült jelzői: »politikus, költő és katona« arra utalnak, hogy életműve különböző területeket egyesít: a halála óta eltelt három és fél évszázad során hol az egyikre, hol a másikra esett nagyobb hangsúly, de soha nem lehetett figyelmen kívül hagyni személyiségének ritka sokoldalúságát.” A szériára jellemző színvonalas, gazdag és változatos illusztrációs anyaggal kísért, szigorúan hatvan oldalas főszöveget keretbe helyezett forrásrészletek egészítik ki. A legújabb kutatási eredményeket felhasználó, a szokásos kronológiával és irodalomjegyzékkel lezárt kötet az iskolai oktatásban is kiválóan használható.
Hidasi Judit: Elveszve: Aranykör 1.
Az újságíró szerző, számos női magazin munkatársa, jelen kötetével is a „gyengébbik nem” olvasóinak kíván útmutatást, segítséget nyújtani. A napjainkban divatos jelzéssel, a # (hashtag-gel) megfejelt fejezetcímek alatti „mappák” anyagában, a szerző saját tapasztalatairól mesél, oly módon, hogy azok mások számára is tartalmas, életigazságokat, megszívlelendő tanácsokat hordoznak. A fiatal nők életének stációit, a húszas, harmincas, negyvenes évek sorsfordító érzelmeit, a párválasztás, a szerelem nehézségeit, és a „megtalált pár tökéletlenségét”, a működő párkapcsolatokban adódó nehézségeket, az anyaság „útvesztőit” empátiával és az átélt tapasztalatok által hitelesített, megszívlelendő gondolatokkal tárja olvasói elé
Lindgren, Astrid: Kalle és Rasmus
A békés, csöppnyi svéd városkában a gyerekek a nyári vakáció idejére felfüggesztik barátságukat, és már harmadik éve csatát vívnak a “Nagymemluk”, egy különös formájú kő megszerzésért. A Fehér és Vörös Rózsák háborúja nagyszerű időtöltést jelent, még “az ifjú mesterdetektív”, Kalle Blomkvist is megfeledkezik álmáról, egy újabb bűnügyi rejtély megoldásáról. Ám amikor egy késő este a szeme láttára elrabolják a kisváros új lakója, Rasmussen professzor és neves feltaláló ötéves kisfiát, Rasmust, Kalle nem maradhat tovább tétlen. Barátaival közösen az emberrablók nyomába erednek… A bátor és leleményes gyerekek újabb izgalmas kalandja – amely tizenöt év elteltével kerül most ismét kiadásra – kiskamaszoknak ajánlható, szórakoztató olvasmány.
Marly, Michelle: Coco Chanel és a szerelem illata
A már életében is legendává vált francia divatdiktátor, „Coco” Chanel, Gabrielle Bonheur (1883-1971) néven látta meg a napvilágot. Szülei szegények voltak, édesanyja, aki varrónőként dolgozott, korán meghalt, apja ezután magára hagyta a gyermekeit, mert Amerikába ment, szerencsét próbálni. Gabrielle-t apácák nevelték fel, meglehetősen zord, zárdai körülmények között. Hatalmas utat járt be addig, amíg híres és ünnepelt divattervezőként, a legrangosabb, legmagasabb francia körökbe emelkedett fel. Miután 1909-ben, Párizsba költözött, először egy kicsiny kalapüzletet nyitott, majd a későbbiekben, egyre feljebb emelkedve megalapította a világhírű, Chanel divatházat, amely a mai napig mértékadója az úgynevezett, „haute couture”, „finom” eleganciának. Az ő élettörténetét kelti életre a szerző, aki érzékenyen, izgalmasan mutatja be főszereplőjének szakmai sikerektől „hangos” életétA divattörténeti szempontból is érdekes és értékes életrajzi regény Cocónak állít emléket, aki a 20. századi felszabadult, fűzők nélkül, megrövidített szoknyában élő, elegáns ám ugyanakkor modern nő szimbólumává is vált.
Marsons, Angela: Vérvonal
A brit írónő, Angela Marsons állandó főhőse, a vagány, motoros nyomozónő, Kim Stone ezúttal sem elégszik meg az átlagosnak tűnő bűneset egyszerű magyarázatával. Az áldozatot, Deanna Brightmant egyetlen pontos, szívet ért szúrással gyilkolták meg. … Kimnek nem csak a rejtélyes gyilkosságsorozat ügyét kell megoldania, mert egy váratlan levél meglehetősen fölzaklatja az életét. Dr. Alex Thorne pszichiáter már egy korábbi esetnél is kis híján az őrületbe kergette, ezúttal pedig a börtönből nyúl utána, a legérzékenyebb pontján támadva a felügyelőt, akinek így ismét szembe kell néznie a testvére gyilkosával, vagyis a saját anyjával.
Singer, Detlef: Madarak az etető körül: megfigyelés, meghatározás, etetés
A Természetkalauz című sorozatban megjelenő kis kötet abban segít, hogy meg tudjuk nevezni, határozni azokat a madárfajokat, amelyek hideg időben meg-meglátogatják a madáretető környékét. Az első fejezetben arról esik szó, hogyan és mivel javallott etetni télidőn a madarakat. Ezt követi az etetőnél megforduló – gyakoribb, ritkább – madárfajok tömör, lényegre törő bemutatása: egy-egy oldalon esik szó külalakjukról, jellegzetes hangocskájukról, természetes élőhelyükről, tipikus viselkedésükről, illetve arról, hogy milyen táplálékot érdemes nekik kiszórni. Külön fejezet foglalkozik az erdei madáretetéssel, és a madárvédelemmel. A névmutatóval záruló kiadvány igényes, színes fotók illusztrálják.
Bonnier, Jonas: Svédcsavar
Az újságíró szerző valós tényeken alapuló krimije, az egyik legnagyobb svéd bűnesetet, a Stockholmban, 2009-ben végrehajtott rablást dolgozza fel izgalmas formában…
Moyes, Jojo: Álmok nyomában
Jojo Moyes hazájában, Angliában az egyik legnépszerűbb, legismertebb bestsellerszerző. Mostani, romantikus története Londonban játszódik, ahol Henri Lachapelle unokáját, az árva Sarah-t lovagolni tanítja. A nagyapa egykoron maga is remek lovas volt, mindenki csak „Kapitánynak” nevezet az akadémián, ahol a lovaglás művészetét elsajátította. A kamasz lány, mindenben az idős férfi utasításait követi, mert szeretne örömet szerezni nagyapjának azzal, hogy felvételt nyer a világhírű, patinás, francia lovasakadémiára, a Cadre Noirba, amelyet még a XVI. században alapítottak. Egykoron Henry is ennek a híres intézménynek a tagja volt, ám egy átgondolatlan tette miatt, ott kellett hagynia az akadémiát. A Papa kis „műlovarnője” mindent megtesz azért, hogy valóra váltsa a férfi álmait. Ám a Papa váratlanul sztrókot kap és kórházba kerül. Sarah nem maradhat egyedül, hiszen még nem nagykorú, és ekkor a sors különös véletlenje folytán egy, a gyámügynél dolgozó jogtanácsos asszony, Natasha és annak férje, Mark lesznek a kislány nevelőszülei. Sarah nem igazán boldog az új helyzetben és imádott lovával, Boo-val kereket old a házaspártól. Közben a Kapitány állapota is rosszabbra fordul, és a kislány kétségbeesetten keresi a megoldást maga és lova számára is. Ám időközben a nevelőszülők nagyon megszeretik Sarah-t, és miután megszületik közös gyermekük, a kis Henry a sok hányattatás után a kislánynak és imádott lovának, Boo-nak is egyenesbe kerül az élete….
Stumpf, Ursula: Gyógynövények és mérgező hasonmásaik
Elsősorban azok forgathatják haszonnal Ursula Stumpf kötetét, akik maguk szeretnének gyógynövényeket begyűjteni és feldolgozni: a szerző abban segít, hogy egyrészt egyértelműen fel tudjuk ismerni a jótékony hatású fajokat, és szakszerűen le tudjuk szedni azokat, másrészt – és ez legalább ilyen fontos – képesek legyünk megkülönböztetni ezeket a külsőleg hozzájuk hasonlatos, ám hatástalan, vagy egyenesen mérgező egyéb növényfajoktól. A kötet elején olvashatunk a gyógyító növény lehetséges hatásairól, kiderül, hogy milyen támpont alapján tehetünk különbséget mérgező és nem mérgező fajok között, s hogy mi a teendő, ha valaki mérgező növényt fogyasztott. Ezután szezonális bontásban ismerkedhetünk meg a tavaszi, nyári és őszi gyógynövényekkel, majd mérgező hasonmásaikkal (ismertetőjegyeik, lelőhelyeik, egyéb tudnivalók). A színes fotókkal gazdagon illusztrált kiadvány végén névmutató segíti a keresést.
Gerevich József: Szerelmek, múzsák, szeretők: teremtő vágyak 3.
Folytatva a Teremtő vágyak előző két kötetének (201725121, 201625150) gondolatmenetét, a pszichiáter szerző ezúttal is híres vagy kevéssé ismert, ám annál érdekesebb festőművészek érzelmi kapcsolataiból születő műalkotásokat elemzi. Akik a neves angol művészettörténész, David Piper A művészet élvezete című kiváló kötetén (199923126) nőttek fel, azok fogják értékelni igazán Gerevich József finom értelmezéseit. Miért festi meg egy amerikai miniatúrafestőnő (Sarah Goodrich), mégpedig meglehetős gyorsasággal, a művészet történetében addig példa nélküli módon saját melleit? Miért fejezik ki a szorongást Ország Lili képei az ötvenes években, amikor tulajdonképpen boldognak mondta magát abban az időben? Mit jelent a századeleji párizsi festőnő, Gwen John saját szobájáról készült festményén az üresen álló szék? Ilyen és ehhez hasonló kérdéseknek jár utána a szerző, például megoldja Marcel Duchamp “piszoár-rejtélyét” is egy félresikerült művészkapcsolat tükrében. Könnyeden, de számos, eddig figyelmen kívül hagyott életrajzi tényt, művészettörténeti párhuzamot von, hogy bevezessen a 19-20. századi magyar és európai, illetve amerikai mesterek kapcsolatainak rejtelmeibe, műveik háttérjelentéseibe. A Hárdi István, Sárosdy Judit, Tényi Tamás és a szerző előszavával induló és utószavával záródó, remek színes illusztrációkkal kísért, fejezetvégi bibliográfiákkal kiegészített, rövid olvasmányos fejezetekből áll.
Banks, Rosie: Hópihe lányok
Ötödik kötetéhez érkezett az a fantasztikus meseszéria, amely Mia és Lotti, a két Bűbájos hercegnő-jelölt kalandos próbatételeinek a krónikája. A lányok épp karácsonyra készülődnek, először úgy, hogy messze vannak egymástól: Lotti Angliából Kaliforniába költözött. Ez azonban semmifajta akadályt nem jelent az előtt a varázslat előtt, amely időről időre a varázslatos Kívánságcsillag Palotába szólítja őket. Most is így történik: Lotti medálja Amerikában, Miáé Londonban kezd bizseregni, s mire észbe kapnak, már együtt is vannak tündérhercegnőként. A többiekkel együtt épp a karácsonyfát díszítik, amikor fenyegető üzenet érkezik Méreg hercegnőtől: a megátalkodott nőszemély arra készül, hogy megakadályozza a karácsonyi kívánságok teljesülését. Csakhogy Miáéknak épp az a küldetése, hogy ezek valóra váljanak, ezért amikor befut hozzájuk két nővér, Magyal és Borostyán kívánsága – akik nagyon szeretnének találkozni a Mikulással – elhatározzák, hogy minden félelmüket legyőzve, szembe szállva Méreg hercegnővel, segítenek és teljesüljön a kislányok szíve vágya.
Borges, Jorge Luis: Jól fésült mennydörgés: összegyűjtött novellák
A világhírű argentin író magyarul legteljesebb novellagyűjteménye a mágikus realizmus példatára lehet. Borges egész életművének alapproblémája, hogy az ember sorsa vastörvényekkel elrendelt és visszafordíthatatlan. Hatévesen kezdett – Cervantes hatására – írni, húszévesen kezdett publikálni, és már pályája korai szakaszában fölfigyeltek arra a vonására, ahogyan az idő és a valóság határait térképezte föl, olyan visszatérő szimbólumok segítségével, mint a tükör, a labirintus, a térkép, a könyvtár. E gyűjteményes kötet megjelenésük időrendjében tartalmazza elbeszéléskötetei anyagát. Az aljasság világtörténete (1935) darabjait az író még „barokkos prózagyakorlatoknak” nevezi, amelyek a világirodalom újraolvasása nyomán születtek, újraértelmezve Cervantes, Chesterton, Emanuel Swedenborg munkáit vagy éppen Az Ezeregyéjszaka meséit. Mint maga mondta: „egy félénk ember felelőtlen játékai ezek az írások, aki nem mer elbeszéléseket írni, és mások történeteinek (…) hamisítgatásaiban és kiforgatásában leli kedvét.” E kötet egyetlen eredetinek elismert darabja a Férfi a rózsaszín utcasarkon, amely egy külvárosi történet. Nagyhatású könyvei voltak a Fikciók (1944) és az Alef (1949), amelyek a tudományos-fantasztikus irodalom felé történő elmozdulását jelezték, ugyanakkor van bennük krimi (Az elágazó ösvények kertje), szimbolista írásmű (A babilóniai sorsjáték) és egészen valószerűtlen történet (Körkörös romok), miközben a sorsválasztás drámáját is megfogalmazta (Pierre Ménard, a Don Quijote szerzője). Itt jelent meg valóságos eseményt földolgozó kisprózája (A harcos és a rabnő története) és egész novellaírói munkásságát esszenciálisan tükröző darabja (A bábeli könyvtár). A Brodie jelentés (1970) az író által „egyszerűnek” mondott novellák gyűjteménye, ezek a darabok valahogy mégis magukban hordozzák az univerzum összetettségét. Borges mindig azt vallotta, hogy novellái olyanok, mint Az Ezeregyéjszaka meséi, nem tanítani vagy rábeszélni akarnak, hanem szórakoztatni és megindítani. E kötete művei nagyrészt a realizmus jegyében születtek, kivéve a címadó történetet, amelynek alapja a Gulliver-motívum. A Homokkönyv (1975) első novellája is világirodalmi eredőjű, mert a Doppelgänger-motívumra épül (A másik); ebben a könyvében bukkan föl ritkán megjelenített témája, a szerelem (Ulrica), valamint néhány, fabulákra emlékeztető darab is helyet kapott e könyvében (A Kongresszus). E mostani gyűjteményes kötet záró darabja az Önéletrajzi jegyzetek (1970) című autobiográfia, amelyben Borges a származásától kezdve az írás megszületésének dátumáig tekintett vissza életére és munkásságára, amely utóbbi fő jellemzőjének maga is a metaforikusságot, a parabolikusságot tartotta..
Brown, Borsa: Gyalázat és hit
Az álnéven író magyar szerző Gyalázat és hit című trilógiájának első, vaskos kötetét veheti kézbe az olvasó. A történet Amerikában, az amisok között játszódik. Ebben a zárt közösségben nevelkedik a tizenhét éves, gyönyörű lány, Dorothy Miller, aki a család által megtermelt élelmiszereket árusítja a piacon, barátnőjével együtt. Egy napon azonban az a hír kel lábra a közösség tagjai között, hogy a piacot egy angol, bizonyos Gregory Hamilton meg akarja vásárolni, és ezért az amisoknak nem lesz többé helye, ahol eladhatnák a termésüket. Dorothy bátyja, David, aki nemrég tért végleg haza a közösségbe, egyre dühösebben figyeli, hogy húga az „angollal” szóba áll. Időközben hazaérkezik a világot járt, rendkívül jóképű Samuel Zook is, akinek, a hagyományok szerint néhány napon belül el kell döntenie, hogy továbbra is a közösség tagja marad, vagy kilép az amisok közül és a nagyvilági „fertőben” keresi a boldogulást. Samuel meglehetősen „tágan” értelmezi az amisok elveit, bolondítja a lányokat, és többek között Gregory titkárnőjével is szexuális kapcsolatot folytat, és egy amis lánnyal is ágyba bújik. Dorothy azonban ebből mit sem sejt, és amikor Samuel szemet vet rá, maga is viszonozza a férfi érzelmeit és egy csókkal megpecsételik a szerelmüket, majd eljegyzik egymást. Ám lassan világossá válik a lány számára, hogy nem ő az egyedüli nő Samuel életében, és akkor elfogadja Hamilton kedves és visszafogott közeledését. A férfit megbabonázza Dorothy romlatlansága, szépsége, és amikor egy csókot lehel a lány ajkára, az boldogan viszonozza ezt. Gregory akkor már egyre inkább le akar állni a piac területének megvásárlásával, mert érzi, hogy Dorothy kedvére tehet ezzel. Ám a közösségben semmi sem lehet titok, és amikor Samuel tudomására jut, hogy eljegyzett menyasszonya az „angollal” csókolódzott szörnyű haragra gerjed, és elégtételt akar venni a férfin, akinek előzőleg már Daviddal együtt, tönkretették az autóját. Dorothyra pedig rossz sors vár, mert a hagyományok értelmében, tette miatt hosszú időre el kell hagynia a közösséget, és ekkor egy távol élő nagynénihez költöztetik…Itt ér véget a trilógia első része, amelynek hamarosan folytatása várható. Izgalmas történetszövéssel bonyolítja regényének.
Corry, Jane: A halott ex
Vicki Goudman, David Goudman exe nehezen tudja kiheverni, hogy betegsége miatt férje lelépett Tanya nevű titkárnőjével. Vicki ugyanis egy támadás során annyira megsebesült, hogy az ebből visszamaradt epilepsziája miatti görcsös rohamok a legváratlanabb pillanatokban törnek rá. A nő kénytelen feladni előző börtönpszichológusi állását, és aromaterápiával foglalkozik, számos kliensét meggyógyítva ezzel a „szelíd” gyógymóddal. Egy napon, éppen egy rohamát követően, két rendőr csönget be a lakásába, és a volt férje holléte felől érdeklődnek. David két hete eltűnt a munkahelyéről, de olyannyira nyom nélkül, hogy senki, még újdonsült felesége sem tud róla semmit. Tánya azonban az őt is meglátogató rendőröknek azt vallja, hogy Vickit nemrégiben látta ólálkodni a házuk környékén. Ezért a rendőrség elsőszámú gyanúsítottja David volt felesége lesz, aki miután a hatóság emberei elmennek, emlékei között kezd kutatni, ennek során idéződnek fel a férjével eltöltött esztendők. A nő lassan rádöbben arra, hogy már annak idején is volt néhány furcsa történés a kapcsolatukban, amely gyanússá tette a férjét. David egyszer egy hatalmas összegű házvásárlásról, némi erőszak árán, íratott alá feleségével egy szerződést, és már akkor felsejlett Vickiben, hogy a „becsület mintaképe” talán valamiféle pénzmosási ügyben érdekelt. Közben valaki meggyilkolja Tányát és ennek nyomán szörnyű dolgokra derül fény, majd csakhamar Vicki élete is veszélyben forog…Megkerül –e a történet végére David és miféle sötét titkok nyomasztják az ő és Vicki lelkét, ezekre a kérdésekre csak a jól megírt pszichológiai thriller végén kap választ az olvasó.
Knausgård, Karl Ove: Halál - Harcom 1.
A kortárs világirodalom egyik legizgalmasabb és legeredetibb vállalkozása a norvég író, Karl Ove Knausgard hatkötetes regényfolyama a Harcom. Piaci siker: hazájában közel félmillió példányt adtak el belőle és világtrend: huszonkét nyelvre fordították le eddig. Megjelenése mindenhol beszédtéma és szenzáció lett. A Halál ennek a különleges önéletrajzi sorozatnak az első könyve. Knausgrad negyvenévesen kezdte el lenyűgöző munkáját: megírni egy élet történetét egyszerűen és titokzatosan, belátva hogy életünk küzdelme mindig más életekhez kapcsolódik; vagy éppen az első kötet fő motívumához a halálhoz. A szerző saját gyermekkorát és apja életét írja meg annak halálán keresztül. Leszámol vele és elszámol magával, részletesen taglalva a gyarló apa és a tékozló fiú közötti konfliktusokat. A Halál önéletrajz és regény, filozófiai kísérlet és irodalmi botrány. Valaki más életéről olvasva saját létezésünk titkaira és tabuira pillantunk rá. A Harcom nem csupán feszegeti a műfaj határait, új területeket fedez fel az irodalom és az olvasók számára. A sorozat további darabjaiban a szerelem, a játék, az élet és az álom témáján keresztül olvashatjuk tovább egy ember lehetséges-lehetetlen életét, harcát.
Knausgård, Karl Ove: Szerelem - Harcom 2.
Hogyan lehet alkotni a családi boldogság mellett, amikor a mindennapokat a babakocsizások és a szülői értekezletek tagolják? Knausgard most is a problémák mélyére néz: mit jelenthet a férfiszerep napjainkban? Mi az erő, és mi a gyengédség? Miképpen viszonyul egymáshoz a szabadság és a boldogság?A Szerelem lapjain folytatódik Karl Ove Knausgard küzdelmekkel teli életének története. Az önéletrajzi regényben az elvált író Stockholmba költözik, és kénytelen egyszerre folytatni és újrakezdeni az életét. Itt találkozik második feleségével, leendő gyermekei anyjával. A norvég író hatkötetes regényfolyamának darabjai nem egyenes folytatások, inkább folyamatos újrakezdések és bejárások. Nyitások a létezés újabb és újabb feltáruló zárványai felé. Bárhol kezdjük is olvasni, egy ponton a saját életünkre tudunk rápillantani.
Knausgård, Karl Ove: Harcom. 3. Játék
A mai norvég irodalom sztárja, Knausgard a 2000-es évek elején hatkötetes regényfolyam írásába fogott, mégpedig Harcom összefoglaló címmel (norvégül Min Kampf, ami kísértetiesen emlékeztet Hitler hírhedt könyvének címére). A címével provokatív sorozat első kötete volt a Halál, amelynek megalkotásával a szerzőnek nem volt más célja, mint a lehető legőszintébben megírni apja életrajzát, és benne a maga gyermek- és ifjúkorát. A folytatásban az emberi lét következő sorsformáló fogalma – a szerelem – köré rendeződött a történet, a jelenleg kötet vezérszála pedig: a játék. Ebben a kötetben ismét a gyerekkor helyszínén járunk, Tromøya szigetén, ahova a fővárosból költöztek Knausgårdék. Ismét előtérbe kerül az apa korábban (a Halál című kötetben) már felvezetett alakja: a kíméletlen, szeretetlen zsarnok, akinek konok akarata, indulata, fékezhetetlen haragja köré rendeződött az összes családtag – vagy éppen ez elől az őrjöngő negatív energia elől menekült. Ez utóbbi stratégiát követte a gyermek és kamasz Karl Ove is, aki ezeket az esztendőket gyakorlatilag az apja előli meneküléssel, rejtőzéssel töltötte, megkeserítve a serdülőkor egyébként roppant érzelmes, érzékeny időszakát. Az apró részletekben gazdag önéletrajz a hiperrealista ábrázolásmód mellett metafizikai dimenziót nyit meg, miközben a lét titkait és a személyiség kialakulásának meghatározó tényezőit tárja föl. A regényfolyam további kötetei az élet, majd az álom témáinak segítségével ábrázolják az ember folytonos létharcát.
McKee, David: Elmer, a kockás elefánt
Elmer nem egy átlagos elefánt, ő ugyanis csordájának többi tagjával ellentétben a szivárvány minden színében pompázik. Emellett pedig igazi tréfamester, aki bárkit képes megnevettetni. Egy napon azonban megunja e különleges másságot, és úgy határoz, a többiekhez szürkül. Amikor megérkezik, barátai észre sem veszik, csak álldogálnak szótlanul magukban. Elmer azonban nem hagyja annyiban e szótlanságot, és úgy megijeszti társait, hogy lármás nevetésüktől még az eső is elered. A vidám kis társaság úgy dönt, hogy ezentúl minden évben ez lesz Elmer napja, akit úgy fognak ünnepelni, hogy míg ő szürkére festi magát, a többiek színessé és mintássá változnak. A bájos, színes illusztrációkkal ellátott kötet minden kisgyereknek ajánlható.
Szentesi Éva: Pedig olyan szépen éltek
A szerző, már előző, novellákat tartalmazó kötetével is bizonyította, hogy különös érzéke van az emberi kapcsolatokban rejlő, apró rezdülések, érzelmek „felfedezéséhez”, azok ábrázolásához. Többnyire a lélek legrejtettebb bugyraiban jelen lévő, gyakorta be nem vallott, negatív érzelmeket hozza felszínre szereplőinek lelkéből, oly módon, hogy közben az olvasó kénytelen önnön érzéseivel is szembesülni. A „Pedig olyan szépen éltek” történetét egy fiatal nő meséli el. A regény kezdetén a hétéves Nyilánszki Mari monológjából kiderül, hogy otthon valójában senki sem törődik vele. A kislány jó tanuló, de anyját ez nem érdekli, mert amikor a férje dolgozik, többnyire a hozzájuk betérő férfiakkal foglalatoskodik a hitvesi ágyban. Amikor a családfő hazatér, részeg ordítozásától zeng a ház, majd miután durva szavak kíséretében jól elagyabugyálja feleségét, ájultan alszik a televízió képernyője előtt. Furcsa módon a család egyetlen tagja, a fia iránt képes valamiféle szeretetet mutatni. Itt él Mari, aki ha csak teheti, minél kevesebbet van otthon és közben sóvárogva vágyakozik egy olyan élet után, amelyet a szomszédban lakó, Krusóczki Brigi él. Mari tehetségesen rajzol, évek múlva művészeti középiskolába, kollégiumba kerül, így végre megszabadul a testét, lelkét megnyomorító otthoni közegtől. Majd jönnek az életébe a férfiak, szerelmek, vagy éppen annak hazudott érzések, Máté, akinek gyermeket is szül, Zoltán a jól pozícionált, remek parti, míg végül a kamaszkori szerelem is visszatér Gregor személyében. Mari azonban nem igazán tudja, hogyan kell szeretni, mert semmiféle mintát nem látott erre otthon, és bár vágyik a gyöngéd érintés, az igazi érzelmek után, valahogy mégis mindig vakvágányra téved kapcsolataiban. A regény végén Mari hazatér a nyírségi, omladozó vályogházba, ahol nyomasztó gyermekéveit töltötte, itt találkozik a korán megöregedett, tönkrement édesanyjával, akiből ekkor kifakad életének minden keserve. Ez a hatalmassá duzzadt, végtelenül reménytelen monológ, amelyben saját, nyomorult, félresikerült életét siratja el az asszony, letaglózza a lányt, akinek ekkor kell szembesülnie azzal a ténnyel, hogy az anyja sohasem szerette őt…
Tóth Norbert, C.: Luxemburgi Zsigmond

Könyves Kálmán (201808075), IV. Béla (201812106), Nagy Lajos (201814140) és Hunyadi Mátyás (201819076) után újabb középkori uralkodónk portréját vázolja fel a Sorsfordítók a magyar történelemben című sorozat 13. kötete. C. Tóth Norbert történész már az előszóban kifejti: Zsigmond uralkodása a magyar közvélekedésben sokáig egyet jelentett a gyenge uralkodói hatalommal: a birtokadományozásokkal, a királyi vagyon elenyeszésével, Dalmácia elvesztésével és a töröktől elszenvedett vereségekkel. Az elmarasztaló képet a források feltárásában elöl járó Mályusz Elemér, majd Engel Pál kezdte több írásában sok szempontból megcáfolni, de az összkép azóta sem változott sokat. Pedig Zsigmond a maga ötven uralkodási évével jelentős hatást gyakorolt Magyarország és az általa uralt többi terület történetére, s német-római császárként egész Európa arculatára. A szerző elsőként bemutatja IV. Károly cseh király és Pomerániai Erzsébet második fiúgyermekének gyermek és- fiatalkorát, eljegyzését Nagy Lajos lányával, Máriával, a lengyel uralkodói címért folytatott hiába való küzdelmét, majd azt, hogyan sikerült megszereznie a magyar trónt. Megismerhetjük az ország területének védelmében tett lépéseit, a korai birtokadományozásokat, a bárókkal folytatott küzdelmeit, a Sárkány-rend létrehozását, a császári koronáért folytatott harc főbb állomásait, a konstanzi zsinat jelentőségét, az uralkodó dinasztikus kapcsolatait, a királyi udvar mindennapjait, utolsó éveit, végül Luxemburgi Zsigmond utóéletét. A szöveget illusztrációk, valamint forrásrészletek kísérik, a kötetet pedig kronológia és irodalomjegyzék zárja.

Favilli, Elena - Cavallo, Francesca: Esti mesék lázadó lányoknak 2.

Világszerte nagy sikert aratott az Amerikában élő olasz szerzőpáros: Elena Favilli és Francesca Cavallo rendhagyó “mesekönyve”, az Esti mesék lázadó lányoknak (201725263). A közösségi adományozás révén megjelent kötet nem igazán gyerekeket, hanem inkább kamaszokat és felnőtteket célzott meg, rövid, meseszerűen megfogalmazott portrék formájában olyan nők életét mutatva be, akik a maguk területén nagyon fontosat alkottak, és életük, a sok-sok nehézség ellenére való érvényesülésük mások számára is tanulságos lehet. A könyv hatására világszerte valósággal záporoztak az újabb és újabb ötletek a szerzőpároshoz, hogy kikről lehetne még írni, és így született meg a második kötet, amely újabb száz, egy-egyoldalas mesét tartalmaz ábécérendben, kiegészítve női grafikusok egész oldalas rajzaival. Agatha Christie író, krimi szerzőtől Yeonmi Park észak-koreai születésű aktivistáig tart a paletta, köztük olyan további híres vagy kevésbé ismert “lázadó nőkkel”, mint Andrée Peel, a francia ellenállás harcosa, Angela Merkel német kancellár, Beyoncé énekes, dalszerző, Billie Jean King teniszező, a “nemek csatája” résztvevője, Buffalo Calf Road Woman indián harcos, Clara Schumann, zongoraművész, zeneszerző, Ellen DeGeneres komikus, televíziós műsorvezető, Isadora Duncan táncos, Johanna Nordblad jégbúvár, Lilian Bland pilóta, Mary Kingsley felfedező, Mata Hari kém, Pauline Léon forradalmár, Peggy Guggenheim műgyűjtő, Sonia Sotomayor, az amerikai Legfelsőbb Bíróság tagja, Szapphó ókori költő vagy Temple Grandin, az autista mezőgazdász, állatkutató.

Hyde, Catherine Ryan: Vigyél magaddal!

Szívhez szóló, megható regény a Vigyél magaddal!, amelynek főszereplője August Schroeder, középiskolai tanár. A férfi egy autóbalesetben elveszítette egyetlen fiát és úgy érzi, az egykor, közösen megtervezett nyári kalandtúrának egyedül már semmi értelme sincsen. Amikor August meglehetősen lerobbant lakókocsiját beadja a szervízbe, a tulajdonos két kiskamasz fia, Seth és Henry ott lábatlankodnak az apjuk körül, és egyből barátságot kötnek August kutyájával, Woodyval. Az autószerelő, Wes sokáig kerülgeti a forró kását, majd végül kiböki kérését, azt szeretné, hogy August vegye magához a két fiút a nyári szünet három hónapjára, mert neki börtönbe kell vonulnia erre az időszakra. A férfi az italozás során, gyakorta túllő a célon, és részegen számos verekedésbe bonyolódik, ezért kell most felelnie. Wes nem kér pénzt a lakókocsi rendbehozásáért, August pedig magához veszi a fiúkat és elindulnak, hogy felfedezzék Amerika természetvédelmi parkjait. A nemzeti parkok sorában van a Zion és Bryce Canyon, a Yellowstone Nemzeti Park, az Esclante és a Capitol Reef. Az utazás során August egy palackban magával viszi fia hamvait, hogy a Niagara vízesésre bízza gyermeke földi maradványát, ekként teljesítve be annak álmát. A lelkét folyamatosan gyötrő kétségbeesés, a gyermeke utáni vágyakozás fájdalma némileg csillapodni látszik, amikor Seth és Henry szeretettel és megértéssel veszik őt körül. A két fiú örömmel hallgatja August természettudományos magyarázatait, ám egyszer csak Henrynek nyoma vész…A történet, amely a szeretetről, a barátságról, az elengedésről és az elválásról szól, szerencsére megnyugtató véget ér, mert ezt az utazást még számos kalandos, hármasban eltöltött kirándulás követi.

Koontz, Dean R.: A suttogószoba: Jane Hawk-sorozat 2.

Dean Koontz, Jane Hawk című sorozatnak második kötetét tartja kezében az olvasó. Az előzményből (1. kötet. Sötétzóna, 201817100), megismert címszereplő, Jane Hawk fiatal FBI-ügynök, aki férje, Nick megmagyarázhatatlan öngyilkossága kapcsán nyomozásba kezd, hogy kiderítse mi lehetett az oka annak, hogy a férfi, akivel boldog kapcsolatban élt, eldobta magától az életét. A mostani történetben, a férjéhez hasonló módon megöli magát, Cora Gundersun, általános iskolai tanár, akit diákjai és a tanári kar is szerethető, kedves nőnek ismert. Mielőtt azonban önkezével véget vet az életének, öt embert lemészárol, érthetetlen és megmagyarázhatatlan okokból. Van azonban valaki, aki tudja mi az igazság, és ez Jane. Amikor előkerül a tanárnő naplója, amelynek elolvasása után sokak számára egyre nyilvánvalóbbá válik, hogy Cora agya megbomlott, az FBI nyomozója egészen biztos abban, hogy a nő normális volt, de egy olyan szövevényes játszma részesévé vált, amelynek vezetői nem engedhették meg, hogy Cora kiugorjon a csapatból. Jane-t ekkor már nem lehet leállítani, egyre elszántabban nyomoz, de eközben már a saját élete is veszélyben forog… Az izgalmakkal teli, számos meglepetéssel szolgáló regény.

Mogyorósi Vivien: Miután meghaltatok nélkülem

Az első kötetével debütáló, fiatal szerző vaskos kötetet írt a mai fiatalokról, a mai fiatalokhoz. Egy égetően fontos téma áll a regény középpontjában, mégpedig a drog használat, illetve a leszokásért folytatott, kínokkal teli, könyörtelen küzdelem. A történet szenvedő alanya, Sevelena Nilsson, aki furcsa neve ellenére magyar lány, és Budapesten él, Óbuda és a Római-part közelében. A barátai és szerelme által csak Sevnek nevezett lány már hat éve sodródik a világban, hétköznapjait a depresszió és a drogokról való leszokás utáni üresség jellemzi. Jómódú édesanyja, hogy ne kelljen lánya napi kínlódásait elviselni, vett egy lakást Sevnek, ahová az el tud vonulni a világ elől. A lány folyamatosan szorong, és a múltjának árnyai közül rátörő rémalakok és emlékek mérgezik meg a hétköznapjait. Hat esztendővel ezelőtt még őrülten szerelmes volt Matt Norrába, aki rútul magára hagyta, amikor a lánynak a legnagyobb szüksége lett volna rá. Sev emlékeinek kockáiból áll össze a történet, az alvilág, a drogdílerek és a hozzájuk ezer szállal kapcsolódó, kiszolgáltatott drogfogyasztók élete. Matt öccse Dominik, azaz Niko szintén díler, de ő már a „ranglétra” magasabb fokán áll, és olyan ügyesen intézi az ügyeit, hogy soha ne kerülhessen a hatóságok szeme elé. Közben az is kiderül, hogy Sev apja is tagja a hatalmas méretűvé növekedő, szervezett hálózatnak, amelynek tagjai úgy akarnak nagyobb haszonra szert tenni, hogy ellehetetlenítik vetélytársaikat. Így kerülhet sora arra, hogy Pénzes Patrik föladja saját bátyjait, és Niko, aki hatalmában tartja Mattot is olyan ügyesen keverje a kártyákat, hogy abból az ellenfelei semmit se vegyenek észre. Számos vesztese van a történetnek, mind erkölcsileg, mind fizikailag, de a legnagyobb vesztes Sev, aki mindvégig megbízott Nikóban, és Matt-ben is egyaránt…Elsősorban tízen-huszonéves fiataloknak ajánlható, de a szülők érdeklődését is érdemes ráirányítani a regényre, mert számos eleme okulásul szolgálhat mindazoknak, akik nem figyelnek eléggé a gyermekükre.

Berg Judit: Alma: a sötét birodalom

Berg Judit a híres nemzetközi sakk nagymester, Polgár Judit és húga, Zsófia közreműködésével egy olyan varázslatos világban játszódó regényt írt, ahol a sakk szabályai szerint lehet mindig előre lépni. A főhős a sakkban nagyon ügyes, a játékkal öt éves kora óta foglalkozó Alma. Egy különös nyári délutánon iskolai barátaival: Drifterrel, Félixszel és Bellával együtt jut ebbe a világba. Vissza szeretnének jutni a saját valóságukba, az azonban csak akkor lehetséges, ha – mint a játék világos bábui – kiállják a próbákat a sötét birodalom uralkodójával szemben. Azok teljesítéséhez egymásra van szükségük: Alma ugyan nagyon jól sakkozik, de egyedül ő sem boldogul, ezért szüksége van sakkozni nem tudó barátaira… A Bernát Barbara színvonalas, fekete-fehér grafikáival illusztrált kötet függelékében a sakkjáték szabályai és néhány, a könyvben szereplő feladvány megoldása kapott helyet.

Berg Judit: Drifter: a darknet árnyékában

Berg Judit újabb könyve naprakész kalandregény, amelyben Almának és társainak története folytatódik. A négy fiatal főszereplő hazatérhet a Sakkbirodalomból a saját világába, miután Alma, a tehetséges fiatal lány vezetésével nagy sakkcsatában legyőzték Dharma urat, a királyság sötét uralkodóját. Mindennapjaikból időről időre vissza kell térniük a Sakkbirodalomba, amelynek sorsáért Alma mint újdonsült királynő felelősséggel tartozik. Röviddel később Alma és Drifter baljós jelekre figyel fel. Drifter félti a lányt, s miután egy gyanús mobiltelefonra bukkan az elmaradott birodalomban, nyomozásba kezd, és – barátja, Saller segítségével – illegális kémprogramot tölt le a darknetről. Egy reggel Alma nem megy iskolába. Drifter eleinte reménykedik, hogy talán csak elaludt, de nem, a lány nyomtalanul eltűnt. A rendőrség is kérdezősködik az iskolában, keresik Almát, de Drifter a nyugtalan fiú attól tart, ha elmondja, amit tud, akkor kiderülhet, hogy illegális dolgokat művel a neten, ezért inkább hallgat. Ám viselkedése gyanús lesz a nyomozótisztnek, aki a lány számítógépén Driftert terhelő információkra is bukkan. A fiúnak nem marad más választása önmaga tisztázására, mint elindulni a nyomok mentén, amelyek egy fenyegető új világba vezetnek. Az ifjúsági írónő mai tudásunknak megfelelő ismereteket foglal fordulatos történetébe, az informatika állásáról, lehetőségeiről és veszélyeiről. Modern, huszonegyedik századi történet a kamaszok valódi, mindennapi életéről, félelmeiről, terveiről egy olyan világban, amely mindinkább a számítástechnikától függ.

Berg Judit: Lengemesék: nádtengeri rejtélyek

Több “lengemesés” kötet után ismét visszatérnek Füttyös Vilkó és barátai: Perje Csongor, Borzas Füzi, Rence Ervin, Mocsári Miki és Gyékényes Geri. A történet ezúttal is a Sustorgó erdő mélyén, a Locsogó-tó partján hullámzó végtelen Nádtengerben játszódik, hősei pedig a vízimadarak, a békák, a gőték, a vízisiklók őrzői, az apró termetű, zöld színű, épp ezért szinte felfedezhetetlen lengék. Itt nyáron is zajlik az élet: kikeltek a kiskacsák, cikáznak a szitakötők, miközben csendesen szövik a hálójukat a pókok. A lengék továbbra is éberen őrzik a tavat és lakóit, fürkészve az esküdt ellenségeik – a vörös képű, testes harácsok – terveit. Vilkó most már érett, megsötétült hajú lengeként lép elénk – s hogy milyen kalandokba keveredik a barátaival? Nos, ebben a mesekönyvben az az igazán izgalmas, hogy ezt a gyerekek dönthetik el: minden oldal alján van két, a sztori folytatására vonatkozó kérdés, amelyek mentén akár több változata is megszőhető egy-egy történetnek. Ahol pedig szerepel egy bizonyos logó, azt okostelefonnal beolvasva még rövidke lenge-rajzfilmeket is megnézhetnek a kicsik.

Erikson, Thomas: Idiótákkal körülvéve: hogyan értsük meg azokat, akiket lehetetlen megérteni?

Bár a figyelemfelkeltő cím arra az embertípusra utal, akik minden kommunikáció fennakadást úgy élnek meg, hogy mindenki “idióta”, és őket senki nem érti meg, a kötet valójában általánosabban, átfogóbban foglalkozik a kommunikációs zavar témakörével. A vezérszálat egy sajátos karakterelmélet adja, amely szerint négy fő viselkedéstípus létezik: a domináns (piros), az inspiráló (sárga), a stabil (zöld) és az analitikus (kék). A velük való sikeres kommunikációhoz más-más a kulcs, s persze az is számít, hogy mi melyik kategóriába tartozunk. Mindezeket figyelembe véve alkotta meg a szerző módszerét, amelyet részletesen megoszt könyvében. A négy fő jellemtípus bemutatása után ír a testbeszéd szerepéről, az alkalmazkodásra, a megfelelően elmondott. építő kritikáról, az írásbeli kommunikációról, a főbb stressztényezőkről – hogy csak pár dolgot említsünk. Kötete, amelyben az elméleti magyarázatok, fejtegetések mellett számos gyakorlatban alkalmazható jó tanácsot tartalmaz..

Bálint Erika: Adj esélyt!

A történet központi alakja, dr. Egry Adorján sebész főorvos, aki feleségével, Évával látszólag boldog, kiegyensúlyozott házasságban él. A férfi azonban saját neméhez vonzódik, és amikor ezt többé már nem akarja eltitkolni, színt vall feleségének, aki képtelen megérteni a tényt és olyan csalódást, dühöt és mély fájdalmat érez férje iránt, hogy miután elválnak, fiukat, a kamasz Tomit eltiltja az édesapjától. Adorján közben Ákossal, a jónevű ügyvéddel kerül szerelmi kapcsolatba. Nem költöznek össze, de minden szabad idejüket együtt töltik, és igazi lelki társai lesznek egymásnak. Adorjánt nagyon bántja, hogy nem találkozhat Tomival, akit nagyon szeret, ám exe, a férfi többszöri kísérlete ellenére sem engedélyezi, hogy apa és fia jobban megismerhessék egymást. Amikor Tomi nagykorú lesz, Ákos biztatására, és anyósa, Klári maga hathatós közbenjárására végre találkozik Tomival, aki már párkapcsolatban él szerelmével, Zsófival. A fiú főiskolára jár, de nagyon szeret főzni és minden vágya az, hogy szakács lehessen, ám ezt anyja „rangon aluli” foglalkozásnak tartja. Amikor Adorján és Tomi találkoznak, lassan indul a beszélgetés, és az apa csak sokadik alkalommal meri bevallani, hogy miért is ért véget az Évával való házassága. Tomi megdöbben, úgy érzi mindkét szülője mindvégig hazudott neki, amikor elhallgatták az igazságot, és úgy dönt, nem találkozik többé az apjával. Ám Adorján rákbeteg, nem sok ideje van hátra az életből, és Zsófi meglátogatja a kórházban. A lány nagyon szimpatikusnak és intelligensnek találja jövendőbelije édesapját, és mindent meg is tesz annak érdekében, hogy Tomi is fogadja el végre a tényt, hogy apja meleg, és keresse a vele való kapcsolatot. A fiú végül megbocsát, ám már késő, mert Adorján egy közúti balesetben életét veszti…A szerző számos, napjainkban is jelen lévő problémát boncolgat a regényben.

Ferrante, Elena: Aki megszökik és aki marad: középidő

Az Elena Ferrante álnéven író szerző, akinek személyazonosságával kapcsolatban még ma is számos kétely vetődik fel, tetralógiájának harmadik részében, az előzményekből (első rész: Briliáns barátnőm, 201625253; második rész: Új név története, 201725266) már megismert két nápolyi lány, Lila Cerullo és Elena Greco, az ötvenes évektől napjainkig átívelő barátságról mesél. A mostani történetben már a hetvenes években járunk. Az extrovertált Lila miután elvált férjétől egy gyárban kezd el dolgozni, meglehetősen embertelen körülmények között, ám mégis ez az élet jelenti számára a szabadságot, mert a jólét ellenére férje mellett rabnak érezte magát. Az introvertált Elena más utakon keresi a boldogságot, ő is maga mögött hagyja szülőhelyének, Nápolynak a szegényes életét, és a Pisai egyetemre megy tanulni, majd miután megírja első, sikeres regényét bekerül a művészvilág magasabb köreibe. Bár más-más módon, de mindketten a szegénységből való kitörési lehetőségeket keresik, de barátságukat mindvégig a „húzd meg ereszd meg” kettőssége jellemzi. Ennek ellenére a gyermekkorban megkötetett kapcsolat örökre szól, és végül minden ellentétes nézetüket félretéve, egymásra találnak. A szerző, mint a regény előzményeiben most is, élénk színekkel festi meg a hetvenes évek nápolyi világát, és azt a máshoz nem fogható életérzést, amely a két asszony és az itt élők sajátja. A szerző áradó mesélőkedvvel, lendületesen, mégis részletgazdag alapossággal, olvasmányos stílusban tárja az érdeklődők elé a két asszony élettörténetét

Ferrante, Elena: Briliáns barátnőm: gyermekkor, kamaszkor: [Nápolyi regények első kötet]

Nagy közönségsikert aratott regényeit megfilmesítették, és komoly irodalmi díjakat nyert az olasz író(nő), személye mégis mostanáig ismeretlen volt. Ferrante-láz (Ferrante fever) – így nevezték a jelenséget, amely az ún. „nápolyi regények” megjelenésekor végigsöpört az egész világon. Így természetes, hogy megszaporodtak az Elena Ferrante írói álnéven dolgozó szerzőt azonosító akciók. Legutóbb bejárta a nemzetközi és a hazai sajtót Claudio Gatti oknyomozó újságíró cikke, amelyben számos adattal alátámasztva felfedni véli az alkotó kilétét (egy hazájában kevéssé ismert fordító, aki korábban főleg közép- és kelet-európai, német nyelvű szerzők műveit ültette át olaszra). Elena Ferrante (Anita Raja) a mozgalmas egyéni történetek után, ezúttal két nápolyi lány, Lila Cerullo és Elena Greco évtizedeken át tartó barátságáról mesél, az ötvenes évektől napjainkig. A kritikusok körében is elismert, világsikerű tetralógia nyitó könyvében a szerző szülővárosa, Nápoly egyik szegény lakótelepéről indulva követhetjük lépésről lépésre a két kamaszlány nővé érését, személyiségfejlődését, egymásra gyakorolt hatását, szövetségük és rivalizálásuk történetét, a jó és rossz érzéseket, amelyek évtizedeken keresztül alakítják sorsukat. Körképet kapunk továbbá több mint ötven év kulturális és szociális változásairól is, melyek hatásai átalakítják a városrészt, Nápolyt, Olaszországot és persze a két főszereplő viszonyát. Mindezt az immár nem teljesen anonim szerzőtől megszokott lendülettel és könyörtelen alapossággal, ugyanakkor különleges, egyszerre mély és könnyed, olvasmányos stílusban.

Lee, Min Jin: Pacsinkó

Líraian szép regény a Pacsinkó, amely 1910-ben, Koreában veszi kezdetét, ahol Húni a nyúlszájjal és kacskalábbal született férfi a házasságközvetítő segítségével kedves, fiatal és szép asszonyt talál magának. A tizenöt éves Jangdzsin szegény sorból származik, és egyáltalán nem riasztja férjének fogyatékossága, boldogan élnek, számos gyermekük elhalálozása után születik meg kislányuk, Szundzsa, Húni szemefénye, akit az édesapja gyönyörű szépnek lát. Amikor Húni eltávozik a másvilágra a két, magára maradt nő nagyon nehezen él, már-már az éhenhalás fenyegeti őket, amikor a kedves és szép Szundzsa megismerkedik Hanszuval. A magasrangú, jómódú férfi szerelmes lesz a lányba, kedvességével meghódítja a naiv Szundzsát, aki teherbe esik. Ekkor derül ki, hogy az Oszakában élő Hanszunak, felesége és gyermekei vannak. Szundzsa megszüli a gyermekét, és csak anyja hosszas könyörgésére mond le arról, hogy megkeresse szerelmét a nagyvárosban. Amikor megszületik fia, Noa nagyon nehezen élnek, ekkorra már Jangdzsin is halott, és Szundzsa egyetlen vágya, hogy mindent megadjon gyermekének, és tanítassa őt. Ennek érdekében Noa már kiskamaszként dolgozni kezd – innen a regény címe – „pacsinkó” lesz, olyan fiú, aki a japánok számára fenntartott játékkaszinókban, ahol nyerőautomatákkal játszanak, kiszolgálja a vendégeket, tanácsokat ad, segíti őket a játék során. Később a fiú felnőve megnősül, családja lesz, ám egy balszerencse következtében, nagyon korán meghal, és ezt Szundzsa soha nem tudja kiheverni. Amikor már úgy tűnik semmi sem vár rá az életben, 1989-ben, Tokióban találkozik Hanszuval, aki megözvegyült, és szeretné egykori szerelmét feleségül venni. Szundzsa szívében azonban olyan nagy a bánat és a fájdalom, Noa halála miatt, hogy bár megbocsát Hanszunak azért, amiért régen magára hagyta, de már nem akarja vele leélni az életét. A magával ragadó családtörténet szövegében minden szó és írásjel a „helyen van”. A látszólag „szenvtelenül” elmesélt történet mélyén, hihetetlenül gazdag érzelemvilágot bont ki az író és ezáltal válik balladisztikus szépségűvé.

McLain, Paula: Szerelmünk romjai: Hemingway és Martha Gellhorn szerelmének története

Paula McLaint, amint az a kötetének „vallomásos” ajánlásából kiderül, „rabul ejtette” Ernest Hemingway életének története. A köztudottan nőkért rajongó író első feleségének, Hadley Richardsonnak az alakját, A párizsi feleség című regényében örökítette meg. Most Hemingway életének egy újabb fejezetét nyitja meg az olvasók előtt. Az író, aki négyszer nősült, minden esetben elvette azokat az asszonyokat, akik iránt szenvedélyes szerelmet érzett. Hemingway a második feleségével élt, amikor 1936-ban, a floridai, Key Westen megakadt a szeme a vonzó külsejű, magas szőke nőn, Martha Gellhornon, aki ekkor már független újságíróként, és krimik írásával tartotta el magát. Az asszony intelligenciája, bátorsága, önálló személyisége rabul ejtették Hemingway-t, aki nemsokára elvált és 1940-ben feleségül vette Martha-t, aki első nőként elismert háborús riporter lett. Martha a későbbiekben haditudósítóként találta meg igazi hivatását, amikor az íróval együtt a spanyol polgárháborúról tudósított. Számra kevéssé a tényleges események voltak a fókuszban, sokkal jobban érdekelték őt az emberi érzések az, hogy miként élték meg a szörnyű pusztítást azok, akik a szereplői voltak a kataklizmának. Egyedüli nőként tudósíthatott a normandiai partraszállásáról, a D-Day-ról. Ebben az időben jelent meg Ernest világhírű regénye az, Akiért a harang szól, de akkor már az író egyre féltékenyebben figyelte feleségének sikereit. Sokat veszekedtek, és amilyen lángoló szenvedéllyel indult a kapcsolatuk, sajnos ugyanolyan hőfokú, negatív érzésekkel telítve ért véget. A történet végén, amikor Martha-tól búcsúzunk, az asszony már túl van a váláson és szomorúan kénytelen elfogadni, hogy volt férje ismét megnősül, míg rá a reményvesztett magány vár….

Reeve, Philip: Ragadozó városok: a Ragadozó városok krónikája sorozat első kötete

Ezzel a kötettel veszi kezdetét a „Ragadozó városok krónikája” című fantasy sorozat, amelynek szerzője egy jövőbeli világba, Londonba viszi el az olvasókat. A városok ebben az életben, különös módon mozgásban vannak, mert csak a folyamatos helyváltoztatással, a többi város bekebelezésével szerezhetik meg maguknak az őket tovább éltető, erőforrásokat. Hatalmas gépezetté átalakulva „lépkednek”, továbbélésük érdekében. A brit főváros is megkezdi menetelését, hogy a kisebb városokat „felzabálva” enyhítse az éhségét. London azonban ennél sokkal nagyobb falatot szeretne kihasítani magának a térképről. Egy titokzatos, Medúzának nevezett várost akar bekebelezni, ám a cél eléréséhez minden energiájára szüksége van. A történet két főszereplője, különös körülmények között ismerkedik meg, Tom, aki London alsó rétegeiből származik, találkozik Hesterrel, a veszélyes szökevénnyel, és annak ellenére, hogy kezdetben ellenségei egymásnak, és céljaik sem mutatnak egy irányba, életük megmentése érdekében csakhamar szövetkezniük kell a mozgó városban. Céljuk beteljesítése érdekében, olyan veszedelmekkel kell szembesülniük a ragadozó London fedélzetén, amilyenre rémálmaikban sem gondolhattak… A regényből készült, azonos című filmet ez év decemberében mutatják be a hazai mozikban.

Ross, Rebecca: A királynő felemelkedése

Vérbeli fantasy történetet tart kezében az olvasó, amelynek főszereplője, Brienna egy különleges tehetségeket nevelő, valeniai, bentlakásos intézetben tanul. Öt mesterséget oktatnak itt, a művészet, a zene, a színjátszás, az ékesszólás és a tudás tartozik az elsajátítandó anyagok körébe, és minden mesterséghez egy-egy tanárt illetve diákot rendel hozzá az igazgatóság. Brienna azonban semmilyen téren nem mutatkozik különösen tehetségesnek, ráadásul származása is kétes, mivel nem tudja ki volt az édesapja. Anyai nagyapja azonban ragaszkodik ahhoz, hogy unokája ebben az intézményben tanuljon, és annak ellenére, hogy mind az öt mesterséghez már hozzárendeltek egy-egy diákot, a lány mégis bekerül az intézetbe. Brienna miután végig járja és megtanulja a mesterségek csínját-bínját, elkezdhetné gyakorlatban is kamatoztatni a tudását, ám ekkor a birodalom már háborúra készülődik. A valeniai királysággal rivalizáló Maevana uralkodójának megbuktatására irányul minden kísérlet, miközben a jogos trónörököst, a varázserejű királynőt kívánják visszajuttatni a lázadók a maeván trónra. Braienna a Magnalia házban eltöltött, tanulással telt esztendők után “kirepül” a világba, ahol egy összeesküvés közepében, intrikával és hazugsággal átszőtt világban találja magát. A lány ekkor hatalmas dilemma elé kerül, mert kiderül, hogy ki az édesapja és ekkor a vér szava és az intézmény falai között tanultak között kell választania, hogy megmenthesse a birodalmat…

Harariy, Yuval Noaḥ: 21 lecke a 21. századra

A Héber Egyetem oktatója Sapiens című kötetében arra vállalkozott, hogy az emberré válás, illetve az emberi civilizáció és kultúra történetét, jellemzőit tekintse át, addig Homo Deus című művében hosszútávú jövőnket vázolta fel. Most megjelenő kötete pedig a jelennel foglalkozik, megkísérelve a lehető legobjektívebb, legpontosabb, leghitelesebb képet adni arról, hogy pontosan milyen világban élünk, mi történik velünk – nem a média szinte szürreálisan torz tükrében, hanem a tények szintjén. “Mi történik most? Melyek a jelen legnagyobb kihívásai és döntései? Mire figyeljünk? Mire tanítsuk a gyerekeinket?” – ezekre a globális alapkérdésekre ad választ; csupa olyan témával foglalkozik, amely momentán leginkább befolyásolja, alakítja társadalmi folyamatainkat, és így közeli és távoli jövőnket. Az öt fejezetet öt nagy témakör mentén állította össze. Az első ezek közül a technológia, amelynek legpregnánsabb jelensége momentán az információs és biotechnológia összeolvadása. A másodiké a politika, s ezen belül, ennek tükrében a közösséggel, civilizációval, nacionalizmussal, vallással és bevándorlással kapcsolatos kérdések. A folytatásban olyanokról esik szó, mint a terrorizmus, a háború, az alázat, Isten és a szekularizmus (a Kétségbeesés és remény című részben), a tudatlanság és igazság viszonya, az álhírek és a sci-fi (az Igazság című részben). Az utolsó szakasz (Rugalmasság) a közeljövő tendenciáival foglalkozik. A jegyzetekkel záruló kötet az ismeretterjesztő irodalom krémjébe tartozik.

Leky, Mariana: Amit csak a szívével lát az ember

A kis herceg című “ikonikus” regény egyik örökérvényű mondatára – “jól csak a szívével lát az ember” – rímel Mariana Leky meseszerűen szép történetének a címe. A “krónika” mesélője, Luise a regény elején még alig tízesztendős kislány, aki az “elvarázsolt”, esterwaldi kis falucskában, Uhlheckben él szüleivel és nagymamájával, Selmával, aki a regény központi alakja. Ha Selma okapival álmodik, akkor a városkában nemsokára meghal valaki. Már két álom is ilyen végzetes következménnyel járt, és a történet idején Selma álmába ismét belopakodik egy okapi. Bár megeskedteti imádott unokáját, akit gyakorta cipel a hátán, hogy a kislány senkivel nem osztja meg ezt az álomképet, de Luise sajnos elfeledkezik az ígéretéről, és csakhamar az egész falucska tudja már, hogy valakinek ismét el kell távoznia az örök vadász-mezőkre. Az optikus, aki évtizedek óta bevallatlanul szerelmes az özvegy Selmába, minden alkalmat megragad, hogy láthassa őszinte érzelmének tárgyát, ám a hetvenéves asszony nem is sejti, hogy a férfi miféle nemes ábrándokkal gondolkodik róla, amelyet több tucat “levélkezdeményben” igyekszik megfogalmazni, ám ezek az irományok sohasem öltenek végleges formát. Közben telik múlik az idő, Luise felnő és a falucska könyvesboltjában kezd el dolgozni, majd a technika segítségével nemsokára megismerkedik egy Japánban, buddhista kolostorban élő szerzetessel, az eredetileg Hessenből származó fiatal Frederik-kel. Bár személyesen csak háromszor találkoznak, és Luise minden porcikája “tiltakozik a szerelem ellen”, végül kénytelen bevallani magának, hogy igenis beleszeretett a férfibe, aki már régóta viszont szereti őt. Közben Selma nagyi betölti a nyolcvanadik életévét, majd egy napon úgy dönt, még ha nem is álmodott éppen okapiról, mégis eltávozik az élők sorából. Bár testi valójában megszűnik létezni, gondolatai, emléke ott lebeg a falu kicsiny házai fölött, és amikor Luise, Ausztráliába távozik szerelmével, Selma valamennyi barátja, az ő okos, bölcs szavait idézve keres fogódzót az új helyzetben. A regény azonban sokkal több a szűken vett, “lecsupaszított” történetnél, mert eközben a szerző őszinte, meleg szavakkal és megindító érzékenységgel ír a lélektől lélekig vezető út mélységéről, az emberi kapcsolatok szövevényes viszonyrendszeréről, a barátságról, a sírig tartó, igaz szerelemről, és az olvasó pontosan érzi és tudja, igen: “Jól csakis a szívévvel láthat az ember…”..

Náray Tamás: Zarah öröksége

Kétkötetes, önéletrajzi ihletettségű debütáló regénye (Az utolsó reggel Párizsban, legutóbb: 201713250) után egy történelmi korszakokon, generációkon és országhatárokon átívelő, mozgalmas családtörténettel jelentkezett az ismert divattervező, Náray Tamás. A Zarah (201724298) egy kivételes asszony 20. századi sorsát mesélte el, s a most megjelenő folytatás továbbmeséli a család történetét. Zarah egyik unokája, Carla épp egy titkos küldetésre indul Dél-Amerikába gyerekkori szerelmével, Yaakovval, hogy felkutassák a másik elveszett unokát, és kiderítsék, hogyan is keveredett egy szövevényes, országhatárokat is átívelő bűnügybe. Az ikrek találkozása azonban nem úgy alakul, mint ahogy azt tervezték, és ez nemcsak kettejük, hanem a család többi tagjának életét is döntően megváltoztatja.

Ng, Celeste: Kis tüzek mindenütt

Mrs. Richardson, azaz Elena négy gyermekével, Trippel, Izzyvel, Lexie-vel, Moody-val és ügyvéd férjével Amerika egyik kisvárosában él, egy olyan helyen, ahol mindenki szemmel tartja a szomszédjait, ahol mindenki az íratlan erkölcsi szabályok szerint gondolkodik, egy olyan helyen, ahol látszólag minden és mindenki szabályos. Mrs. Richardson egy napon bérlőknek adja ki a házuk egyik lakatlan részét, ahová beköltözik Mia Warren képzőművész és tizenöt éves lánya, Pearl. A Richardson ház, szabályos rendje ezután alapjaiban rendül meg. A konzervatív elvek szerint élő Elena egyre dühösebben tapasztalja, hogy gyerekei életében Mia és lánya már nagyobb szerepet kapnak, mint ő maga. Fia Trip udvarolni kezd Pearl-nek, ám szexuális kapcsolatukat mindenki előtt titkolják. Lexienek már szintén komoly udvarlója van, aki teherbe is ejti a lányt, ám ő elveteti a méhében növekvő magzatot, de minderről nem anyjának, hanem Miának számol be. Eközben Elena legjobb barátnője, Linda McCullough sokadszorra is elvetél és a család örökbe fogad egy félig kínai, félig amerikai kisbabát. Ezután a csendes kisváros közösségének élete felbolydul, mert egy napon jelentkezik a gyermek édesanyja és visszaköveteli a babát. A közösség tajai két pártra szakadnak, vannak akik McCullough-ék mellett voksolnak és vannak, akik az édesanyja jogos követelését tartják helyesnek. Mia is ezek sorába tartozik, és ekkor Elena, aki egyre nagyobb dühhel tapasztalja, hogy Mia kéretlenül betolakodott az életükbe, nyomozásba kezd, hogy kiderítse valójában ki is valójában a bohém képzőművésznő. Hamarosan súlyos hazugságokra jön rá, amelyeket Mia előző életéből titkolni szeretne. Amikor azonban Izzy, aki folyamatosan harcol anyja „vaskalapos” elveivel, kétségbeesésében, amiért Pearl és Mia szó nélkül, sietve elhagyják a városkát, felgyújtja saját házukat Mrs. Richardson önvizsgálatot tart…Szépen megírt történet, amely a szeretetről, a féltésről a gyakorta tévesen értelmezett szülői gondoskodásról szól, a lélek rezdüléseit is érzékletesen életre keltő képekben. A Kis tüzek megjelenése óta szerepel a New York Times bestseller listáján, a legjobb szépirodalmi műnek választották meg a Goodreads olvasói 2017-ben. A regényből Reese Witherspoon és Kerry Washington főszereplésével filmsorozat készül.

Moyes, Jojo: Párizs szólóban

A népszerű brit írónő, a keresztnevét egy Beatles-slágerből vevő Jojo Moyes közel egytucat novelláját tartalmazza a kötet. A szerző lévén, hogy maga is a „gyengébb” nem tagja, remekül ismeri a nők lelkének, érzelmi rezdüléseinek valamennyi „hangfekvését”, és mindezt az írásai sorai között bujkáló, remek humorral és a hősei sorsa iránti empátiával osztja meg olvasóival. Ekként van ez a Krokodilbőr című elbeszélésben, amikor Sam a meglehetősen gyakorlatias, és elfoglalt asszony, mit sem törődve a divattal, a kényelmi szempontoknak megfelelő, lapossarkú cipőben jár. Amikor férjétől, Philtől kap egy edzőtermi bérletet, mindig kissé szégyenkezve ócska edzőcuccai miatt, meghúzódik a terem valamelyik, rejtett zugában. Nem így a „pálcavékony” Csini Mamik, akik drága szerelésükben és hangos csevegésükkel csak még inkább növelik Sam frusztrációját. Egy napon, amikor a nőnek nagyon kellene sietni egy tárgyalásra az egyik Csini Mami elcseréli a szatyrát vele. Sam kétségbeesetten áll ott, amikor arra döbben rá, hogy egy majdnem húsz centi magas, hihetetlenül drága, Louboutin márkájú cipőben kénytelen elhagyni a helyszínt, mert a Mami elvitte az ő cipőjét. Ez a tény azonban alapjaiban rengeti meg az életét. A főnöke, a kolleganői, a tárgyalópartnere mind-mind a cipőjét bámulják, és ez hihetetlen energiát, önbecsölés, megújult önérzetet kölcsönöz Samnak, aki a történet végén, még jól be is olvas a Csini Maminak. A Rablás című elbeszélésben egy ékszerboltba berontó, háromtagú banda akarja kirabolni az üzletet. Az egyik kedves eladónő, Alice Herrig azonban beszédbe elegyedik az egyik „banditával”, aki nemsokára leveszi fejéről a maszkot, bemutatkozik Alice-nek, mi több udvarolni kezd a lánynak. Miután a rendőrség elkapja a „triumvirátust”, Alice-nek kell tanúskodnia. Az ő vallomása, miszerint csak két rabló tört be az üzletbe, és a kedves férfi, csupán vevő volt, megmenti egy megtévedt, anyagi helyzete miatt megszorult ember életét, miközben a szerelem is rátalál. A tavalyi kabát című elbeszélés, leszakadó középosztálybeli asszonya, Evie nagyon szeretne megvenni magának egy új télikabátot, de mire összegyűjti rá a pénzt, a kabátot már megvásárolta valaki. Szomorúan tér haza, ám otthon egy csomagban a hőn áhított kabát várja, mert apósa, aki hálásan az asszony finom főztjéért, hálóból megvette neki a kabátot. Ekként sorakoznak a kötetben (Nászút Párizsban, Tweetek erdejében, Délutáni szerelem, Járt út, Tizenhárom nap John C-vel, Margot, A karácsonyi lista, Párizs szólóban) a remek írások, egy-egy jellemző életképet villantva fel a párizsi asszonyok hétköznapjaiból.